A Nava-vraja-mahimā eredetileg az Új Vraja-dhāmában végzett Vṛndāvana-parikramā útikalauzaként született, ám az évek során monumentális dhāma-māhātmyává nőtte ki magát: nyolc szövegkötetből és egy külön térképatlaszból álló, páratlan jelentőségű művé. Háromsoros prózai versszakokban Śivarāma Swami Kṛṣṇa līlāit beszéli el a fontosabb és kevésbé ismert tīrthákon, miközben függelékek világítják meg a dhāma-tattva, a történelem és a lelki gyakorlat különböző aspektusait. A több mint négyszáz egyedi, gyönyörű műalkotás életre kelti a kedvteléseket. A mű Rūpa Gosvāmī Mathurā-māhātmyájának és Bhaktivinoda Ṭhākura Navadvīpa-dhāma-māhātmyájának hagyományát követi, ugyanakkor terjedelmében és látásmódjában határozottan kortárs alkotás.

Bár a magyarországi Új Vraja-dhāmára épül, a szöveg megerősíti, hogy az ott megnyilvánuló dhāma nem különbözik az örök Vṛndāvanától. Így a leírások, meditációk és parikramautak nem korlátozódnak egyetlen földrajzi helyre, hanem magába a transzcendentális valóságba nyitnak kaput. Az Indiába látogató bhakták számára a Nava-vraja-mahimā élő útitárssá válik saját Vṛndāvana-parikramájukon, és az olvasó szívét ugyanazokon az erdőkön, folyókon és līlākon vezeti át, amelyeket Magyarország szent lankáin és rétjein is megidéz.

A sorozat szíve a parikramā: az olvasó erdőről erdőre, dombtól folyópartig haladva mintegy bejárja Vraját, miközben elmerül az adott helyszínekhez kapcsolódó līlākban. Minden fejezet térképeket és műalkotásokat tartalmaz, a kiterjedt függelékek pedig szilárd alapot adnak az elbeszélésnek: Bhauma Vṛndāvana történetétől és a kedvtelési helyek áttekintésétől kezdve a Vraja kőjeleit érő modern kritikákra adott válaszokon át egészen olyan meditációkig, mint az Uddhava felolvassa Kṛṣṇa leveleit a gopīknak. A záró tíz fejezet a mantrák hosszan kibontott szemlélése, mély meditációkat kínálva a Gauḍīya dīkṣā-mantrákhoz és a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrához.

A sorozat több mint szent helyek feljegyzése: tanúság Śrīla Prabhupāda látomása mellett, miszerint Vṛndāvana mindenütt megnyilvánul, ahol Kṛṣṇát szeretettel imádják. A gondos śāstrikus kutatást Rādhā–Śyāmasundara Új Vraja-dhāmában végzett aktív szolgálatával egyesítve a mű meghívja mind a tapasztalt zarándokokat, mind az első alkalommal olvasókat, hogy belépjenek Vṛndāvanába – akár India erdeiben, akár Magyarország mezőin járva –, és végül saját szívükben is felfedezzék azt.

Kötetenkénti áttekintés

Első kötet – A dhāma igazsága: Mathurā, Nandagrāma és környékük

Az első kötet meghatározza a látásmódot és az útvonalat. Az előszó, a kedvező fohász és a terjedelmes bevezetés után A dhāma igazságai című rész bemutatja, hogyan és miért nyilvánul meg Vṛndāvana mindenütt, ahol Kṛṣṇát imádják, és hogyan vesz részt Új Vraja-dhāma ebben a valóságban. Ez készíti fel az olvasót arra, hogy ízlelni tudja az ezt követő parikramát.

A parikramā tulajdonképpeni útja Új Vraja-dhāma szépsége és csodája című résszel kezdődik, majd a Mathurā kedvtelései, Madhuvana, Tālavana és Kumudavana, valamint Nandagrāma fejezetein keresztül halad tovább. Az elbeszélés gazdagon forrásolt līlā-kathā, helyi topográfia, személyes elmélkedések és imák között váltakozik, mindez a sorozatra jellemző háromsoros prózai versszakokban, térképekkel kísérve, amelyek segítik az olvasó belső zarándoklatát.

Hat függelék teszi teljessé a kötetet: reggeli imák, Bhauma Vṛndāvana rövid története, a kedvtelési helyek jegyzéke, Vṛndāvana felsőbbrendűségének tömör bemutatása a szent helyek között, megfontolt válasz a Vraja kőjeleivel kapcsolatos modern kételyekre, valamint a megható meditáció, Uddhava felolvassa Kṛṣṇa leveleit a gopīknak. Mindez az első kötetet egyszerre teszi kapuvá az új olvasók számára és szilárd társsá a tapasztalt zarándokoknak.

Második kötet – Kāmyavana, Yāvaṭa, Varṣāṇā és környékük szent helyei

A parikramā második szakasza Vraja nyugati ívén vezet végig: Kāmyavanán, Śeṣa-kadambán, Yāvaṭán, Saṅketán és Bahulāvanán, majd Varṣāṇán és Umraón.

Erdőleírások és falusi jelenetek bontakoznak ki: a vraja-vāsīk élete, a szent helyek jellegzetességei és az ottani kedvtelések, amelyek az Umrao-szakaszban teljesednek ki Rādhā abhiṣekájával és koronázásával, ékesítésével és ünnepi körmenetével. A második kötet az eligazítástól az elmerülés felé vezeti az olvasót: Vraja földrajza élő színtérré válik, amelyen Rādhā és Kṛṣṇa szeretete játszódik le.

Harmadik kötet – Govardhana dicsősége: kedvtelések és parikramā

A harmadik kötet Govardhana köré épülő gazdag ívet tár az olvasó elé: az Annakūṭa-ünnepet, Kṛṣṇa hegyemelését, a vraja-vāsīk életét a hegy oltalma alatt, valamint azt a zarándokutat, amely Nārada-vanán, Harideván, továbbá a Brahmā-kuṇḍa és Mānasā-gaṅgā körüli szent helyek csoportján vezet át.

A vámkedvtelések és a csónakos līlāk, Surabhi imádata és Airāvata-kuṇḍa, Rudra-kuṇḍa és Mān Garh – féltékeny harag, kiengesztelés, hintakedvtelések és rāsa – mind a kötet részét képezik. A függelékek tágabb perspektívát nyitnak, az örök birodalomban tapasztalható látszólagos mulandóságtól kezdve olyan klasszikus meditációkig, mint a Tava Kathāmṛta.

A kötet azáltal, hogy a teológiát Govardhana tájába szövi, az eksztatikus elbeszélést Gauḍīya siddhāntában alapozza meg: a menedék nem pusztán metafora, hanem olyan hely, amely bejárható, amelyre emlékezhetünk, és amelyet szolgálhatunk.

Negyedik kötet – Rādhā-kuṇḍa dicsősége és kommentár a Vilāpa-kusumāñjalihoz

A Yoga-pīṭha és Rādhā-kuṇḍa köré szerveződő negyedik kötet a Gosvāmīk bensőséges Vṛndāvanáján vezeti végig az olvasót: Śiva-khortól Svānanda-sukhada-kuñjáig, majd tovább a Rādhā-Gokulānanda Mandir felé.

A függelékek valódi kincsek: a Vilāpa-kusumāñjali olvasóbarát bemutatása, gyakorlati útmutatás Balarāma Úr imádatához, valamint annak áttekintése, hogyan tárják fel a Védák Śrī Rādhāt. Ezek együtt a parikramā benyomásait napi sādhanává és magasztos meditációvá alakítják.

Ötödik kötet – Ādi-badrī, Vṛndāvana városa és más szent helyek területei

Az ötödik kötet folytatja a Vṛndāvana-kört ikonikus helyszíneken keresztül – Ādi-badrī és Yāṭeśvara, Sevā-kuñja és Rāmaṇa-reti, Rāṇavārī és Sūrya-kuṇḍa, Jhalanavana és Gopakūṭa –, majd a dhāma kevésbé látogatott vidékei felé fordul.

A līlā-sthānák élénk vázlatai történelmi és gyakorlati megjegyzésekkel váltakoznak. Két függelék olyan örök kérdéseket tárgyal, amelyeket a bhakták gyakran feltesznek parikramā közben: Kṛṣṇa és a vraja-vāsīk életkorát, valamint a vaiṣṇava samādhik imádatát.

Hatodik kötet – A Yamunā mentén fekvő szent helyek

A kötet Ajanitól Bhāṇḍīravaṭáig, majd Gopī-ghāṭától Sanorakhāig, Varāha-ghāṭától Keśī-ghāṭáig, végül Dhīra-samīrától Bhatrolāig követi a Yamunā odaadással teli partvidékét. Ezután kitekint Kurukṣetrára, Śukratālra és Naimiṣāraṇyára, majd Śyāma Mandirtól Rāmaṇa-retiig, valamint Yamalārjuna-tīrthától Rāvalig tér vissza.

A parikramā mellett gyakorlati függelékek is helyet kapnak: Vraja éves fesztiváljainak tárgyalása, betekintés a svakīyā és parakīyā kérdésébe, útmutató a Janmāṣṭamī megünnepléséhez, valamint megjegyzések azokról a gyakorlókról, akik Kṛṣṇa līlājában gopīkká válnak.

Hetedik kötet – A Gāyatrī-mantra dicsősége

Egy teljes kötet a Gauḍīya dīkṣā-mantráknak szentelve, amely a Brahmā-gāyatrītól a Kāma-gāyatrīig vezeti az olvasót. Minden fejezet feltárja az adott mantra jelentését és hangulatát, kapcsolódó kedvtelésekre és meditációkra támaszkodva, hogy a mantraéneklés gazdagabbá, elmélyültebbé és belsőleg áthatóbbá váljon.

Śivarāma Swami útmutatást ad, hová helyezzük elménket és szívünket mantraéneklés közben: hogyan bontakozik ki a Brahmā-gāyatrī a Bhāgavatam első versében; miért nevezi a Garuḍa-purāṇa a Bhāgavatamot a gāyatrī saját kommentárjának; hogyan rögzíti a Guru-gāyatrī tekintetünket śrī-gurura; és hogyan finomítja a Gopāla- és Kāma-gāyatrī figyelmünket Rādhā–Śyāmasundara közvetlen szolgálata felé.

A kötet valódi célja nem elsősorban a mantraéneklés szabályainak és technikájának ismertetése, hanem az, hogy feltárja az egyes mantrák meditációját és hangulatát.

Nyolcadik kötet – A mahā-mantra dicsősége

Egy teljes kötet a Hare Kṛṣṇa mahā-mantráról: annak dicsőségéről, gyakorlásáról és belső jelentéséről. A könyv a Mahā-mantra bevezetésével indul, majd útmutatást ad az elkerülendő sértésekről, végül négy fejezetben kínál meditációt a mantra neveiről és kapcsolatairól, hogy a szent név éneklése tudatosabbá, elmélyültebbé és bensőségesebbé váljon.

Választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket minden éneklő feltesz: miért éppen ez a mantra, és hol jelenik meg a śāstrában; japában vagy kīrtanában énekeljük-e; hogyan helyezzük el elménket és szívünket éneklés közben; valamint hogyan ismerhető fel és gyökerestől eltávolítható az aparādha. Ez a kötet a mahā-mantra jelentésének egyedülálló kifejtése, azokkal a meditációkkal és Vraja-līlākkal együtt, amelyekre a mantra mutat. Segít átlépnünk a puszta gyakorlás területéről az ízlelés, az elmerülés és végső soron a szeretet felé.

Kilencedik kötet – Új Vraja-dhāma térképei

A kilencedik kötet Vraja-dhāma térképkönyve, amely a szöveges sorozat kísérőjeként készült, pontos útvonalakkal és minden tīrtha tömör leírásával.

A fejezetekhez igazított, áttekinthető térképek minden parikramaszakaszhoz hasznosak mind a helyszínen zarándoklók, mind az otthonról zarándokló olvasók számára. A rövid jegyzetek tömören összefoglalják a līlā-kapcsolatokat anélkül, hogy túlterhelnék az első alkalommal olvasókat.

Az atlasz iránnyá formálja az odaadást. Segít megtervezni, ütemezni és imával kísérni Vraja bejárását, szeretettel összhangban tartva az elbeszélést és a szent tájat.

Könyv mérete:
1-8: 140x212mm

1. kötet 728 o.
2. kötet 576 o.
3. kötet 780 o.
4. kötet 772 o.
5. kötet 688 o.
6. kötet 980 o.
7. kötet 584 o.
8. kötet 852 o.

NVM térképkönyv
212x280mm 274 o.