Hogyan tisztelhetjük életünk számos lelki útmutatóját úgy, hogy közben megőrizzük a lelki közösség egységét? Ebben az átgondolt műben Śivarāma Swami a śikṣā-guru szerepét vizsgálja, elhelyezve azt a guru-tattva átfogó összefüggésrendszerében és az ISKCON küldetésének keretében.

Az öt nagy részre tagolt könyv bemutatja a guru alapelveit, a dīkṣā- és śikṣā-guru közötti különbségeket és kapcsolatokat, valamint azt, miként formálja a hagyomány a gyakorlatot egy modern intézményben. A tárgyalt témák között szerepelnek a protokoll alóli kivételek, az Alapító-Ācārya egyedülálló helyzete, a különböző guruk sajátos erősségei és vállalásai, a felszabadult és nem felszabadult tanítók kérdése, az etikett szabályai, valamint a śikṣā-sampradāya helye az ISKCON-ban ma. A függelékek olyan témákat dolgoznak fel, mint a nāma-guru, a Kṛṣṇa-bhajanāmṛta és a források ellenőrzése.

A könyv jóval több egy irányelvi kézikönyvnél. Odaadó szellemiségű tanulmány, amely összhangot kíván teremteni ott, ahol az érzelmek és a szervezeti keretek esetenként feszültségbe kerülhetnek egymással. A guru-tattva sokrétű aspektusainak tisztázásával egyszerre ébreszt mély tiszteletet és nyújt gyakorlati útmutatást, segítve a bhaktákat abban, hogy a lelki vezetés a mindennapi gyakorlatban az inspiráció és az egység forrása maradjon.

294 oldal
Puhafedeles
136x208mm